Május 29-én, csütörtökön bensőséges, emlékezetes hangversennyel zárta a tanévet a Zongora Gyöngyszemek Művészeti Csoport a Gyöngyház Művelődési Központban. Az esemény különleges jelentőséggel bírt, nem csupán egy tanév végét ünnepeltük, hanem egyúttal az öt éve megalakult művészeti csoport mérföldkövét is.

A hangversenyt dr. Gszelmann Róbert nyitotta meg, aki közel negyven éve kezdett zongorázni dr. Pethő István, azaz „István bácsi” tanítványaként. A zenetanulás szeretete azóta is töretlenül él benne, mely tovább is öröklődött, hisz gyermekei is részesültek zeneiskolás képzésben, és a zene mindennapjaik részévé vált. Lánya, Gszelmann Barbara is István bácsitól tanulta a zongorázás alapjait. Az ünnepi est nyitányaként közösen adták elő Berkovitch: Romanze című, megható négykezes darabját, melyet Barbara korábban István bácsival játszott. Most édesapja tanulta meg a másik szólamot, így együtt tisztelegtek a zene nyelvén szeretett tanáruk emléke előtt.

A 2024/2025-ös tanévben 17 növendék tanult a csoportban, volt, aki épp idén kezdte zenei tanulmányait, mások már több éve hűségesen járnak órákra. A legfiatalabb növendék mindössze 5 és fél éves, míg a legidősebb már a nyolcadik osztályt zárta. A gyerekek oklevelein a következő Liszt Ferenc idézet olvasható:

„A zene lelkem lélegzetvétele és egyszersmind imádságom és munkám.”

Ez az idézet hűen tükrözi a Zongora Gyöngyszemek Művészeti Csoport szellemiségét, hiszen itt a zene nem csupán tananyag, hanem eszköz az önkifejezéshez, a lelki fejlődéshez, az örömhöz és az együttléthez.

A művészet – különösen a zene – természetéből fakad, hogy közönség elé kívánkozik. Az elmúlt öt év során a Zongora Gyöngyszemek növendékei számos alkalommal léptek fel különféle rendezvényeken, városi ünnepségeken, kiállításmegnyitókon, a Szervánszky Cukrászdában, sőt a Soltvadkerti TV műsoraiban is hallhattuk játékukat. Mindez nemcsak fellépési rutin, hanem közösségi élmény, önbizalom- és személyiségfejlesztés is egyben.

Az est során a növendékek önálló zongoradarabokat és négykezes műveket szólaltattak meg. Minden egyes előadás a tanulás, a szorgalom, a fejlődés és a bátor kiállás gyümölcse volt. A gyerekek után Trapp Bence, tavaly végzett növendék örvendeztette meg a közönséget zenei játékával, megmutatva, hogy a zene szeretete túlmutat az „iskolai kereteken”, és életre szóló élménnyé válhat. Bence, szokásához híven nem komolyzenei előadással készült, a svéd Sabaton heavy metal együttes két zeneszámát mixelte össze.

A hangverseny zárásaként került sor arra a különleges pillanatra, mikor dr Szőke Éva és Kissné Ország Dóra átadták a dr Pethő István emlékdíjat, amelyet a Soltvadkert Gyermekeiért Alapítvány kuratóriuma alapított, öt évvel ezelőtt. A díj névadója, dr Pethő István, aki feleségével, dr Pethőné dr Fodor Katalinnal együtt a soltvadkerti zongoratanítás meghatározó alakja volt, generációknak adva útmutatást, tudást és szeretetet. Számunkra ő mindig csak „István bácsi” marad – a tanár, a mentor, az ember, aki a zenével nevelt.

Az emlékdíjat olyan növendék nyerheti el, aki nemcsak zenei tehetségével és szorgalmával emelkedik ki, hanem példamutató magatartásával, közösségi szerepvállalásával is méltó módon képviseli a Zongora Gyöngyszemek szellemiségét. Idén Meggyesi Zsófia kapta ezt a megtisztelő elismerést, aki méltóképpen viszi tovább István bácsi örökségét.

A zongora nemcsak hangszer, kapocs generációk, stílusok és emberek között. Klasszikus művek, népdalok, filmzenék, jazz vagy modern popdallamok – mind-mind lehetőséget adnak az önkifejezésre, a belső világ megmutatására. Aki egyszer megszereti a zongorát, számára a zene örökké jelen lesz az életében, mint örömforrás, mint kapaszkodó, mint szenvedély.

A Zongora Gyöngyszemek évzáró hangversenye méltó ünnepe volt nemcsak a tanévnek, hanem a zenélés örömének, a kitartó tanulásnak és a közösség összetartó erejének is. Egy csillogó gyöngyszem minden kis növendék és minden leütött hang, ami a lélekből szólal meg.

Az ünnepi hangverseny hangulatát nemcsak a zene, hanem a vizuális élmény is emlékezetessé tette. A dekoráció elkészítéséért hálás köszönet illeti Lázárné Herczeg Líviát, aki ízléses, szeretetteljes munkájával járult hozzá az esthez.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani dr. Pethőné dr. Fodor Katalinnak – a növendékek, a zeneszerető közönség, a támogatók, a Soltvadkert Gyermekeiért Alapítvány, a Soltvadkert Városért Közalapítvány, valamint a Gyöngyház Kulturális Központ nevében is – a zeneoktatásba vetett hitéért, a sokéves áldozatos munkájáért, melynek gyümölcsei évről évre gazdagítják Soltvadkert kulturális életét. Tanítványai fejlődése, a zenei közösség ereje és az ehhez kapcsolódó értékteremtés mind-mind az ő elkötelezettségének és példamutatásának köszönhető.

További munkájához sok sikert, jó egészséget és kitartást kívánok – mindannyiunk nevében.

(H.Anita)