A soltvadkerti mozi története

Hálásak lehetünk Thomas Edison találmányának, hogy elérhetővé tette számunkra a filmet ez által lett filmkultúra és mozi élmény.

A Lumiere fivérek 1895-ben tartották első nyilvános filmvetítésüket Párizsban. Őket tartják a mozgófilm feltalálóinak. Az új szórakozási lehetőség gyorsan hódító útjára indult és rövid idő alatt szinte az egész világon elterjedt a mozgófilm. Magyarországon 1896-ban volt az első filmvetítés. A mozi szó először Heltai Jenő Dal a moziról című kupléjának refrénjében fordult elő.

Eleinte némafilmek készültek. Az első hangosfilmet 1922-ben Berlinben vetítették le. 2018 óta ünnepeljük a magyar film napját, annak emlékére, hogy 1901-ben bemutatták Zsitkovszky Béla rendezésében az első magyar filmet, melynek címe: A Tánc.

Soltvadkerten nem kellett sokáig várni a mozgófilm megjelenésére. Először 1913 tavaszán vándormozisok tartottak előadást a Nagyvendéglőben, a mai Gyöngyház Kulturális Központ helyén.  Az első önálló mozi 1921. december 21-én nyílt meg a Nagyvendéglőben. A hangosfilm vetítés 1939-40 táján kezdődött. Az új csodának köszönhetően megnőtt a mozilátogatók száma. Először a kiskőrösi Szabolcs testvérek működtették a mozit. 1943-tól Eiler András és Falvai Konrád kapott üzemeltetési engedélyt, mivel a Szabolcs testvérek a zsidótörvények miatt kénytelenek voltak befejezni minden nemű tevékenységüket. 1945-ben ismeretlen okból leégett a Nagyvendéglő egy része, benne a mozi terem.  Az épület használhatatlanná vált. 1946-tól a kiskunhalasi Szakál János üzemeltette a mozit, melynek új helyet kellett keresni. A faluban egyetlen alkalmas épület volt erre a feladatra, a Levente Otthon a mai Váci Mihály utcában.

Ennek viszont nem mindenki örült. 1945-ben a II. világháború befejezését követően a Levente otthonokat a különböző ifjúsági szervezetek használatára bocsátották. Így a vadkerti Levente otthont is a Független Ifjúság majd az Egyesült Parasztifjúság Országos Szervezetének helyi tagjai használták. Ők nem örültek annak, hogy az Otthont el akarják venni tőlük. Más alkalmas hely akkor összejövetelek, rendezvények tartására nem volt. Végül 1946 folyamán bérbe adta a község vezetése mozi vállalkozás részére a Levente otthon épületét. Egy évvel később is még folyamatos volt a próbálkozás az ifjúsági szervezet részéről, hogy visszakapják az épületet. Mindhiába. 1948 tavaszán még a községi jegyző arról beszélt, hogy csak ideiglenes a helyzet és újjá építik a régi mozi épület, ha a költségvetés engedi. Ez nem valósult meg. Még ebben az évben, novemberben állami tulajdonba került a mozi. A Bács-Kiskun Megyei Mozi üzemi Vállalat vette át a feladatokat.

Először Petőfi Mozi, majd Haladás Mozi és 1974-ben újra Petőfi Mozi néven működött.

A mozigépeket aggregátorral működtették, fehér falra vetítettek, az ülőhelyek rácsos padból készültek, a nézőtéren kályhával fűtöttek. Az egygépes rendszer miatt minden tekercsnél újra kellett fűzni a tűzveszélyes filmszalagot.   1952-ben lett villany, felújították az épületet és egy modernebb vetítőgéppel tűzbiztos filmeket lehetett vetíteni. 1974-ben ismét felújították a filmszínházat az üzemeltető és a községi tanács segítségével. Ekkor 2 db FITE típusú gép került beszerelésre, mely már Xenon lámpával volt felszerelve. Lejtett nézőtérrel, rögzített székekkel és jó akusztikával rendelkező terem várta a mozi látogatóit. A nyitó előadás a Pendragon legendája volt. A felújítás alatt a korábbi művelődési házban (a mai helyén) 16 mm-es vetítőgéppel folyamatosan zajlottak a vetítések.

1992. július 1-től a helyi önkormányzat vette át a mozi üzemeltetését.
1993. december 30-án a 200 éves épület életveszélyessé vált, ezért be kellett zárni.
1994. május 17-én kezdte meg működését a modern technikával felszerelt mozi új helyén a Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidő Központban.

A 35 mm-es film megszűnésével veszélybe került a mozizás Soltvadkerten, áthidaló megoldásként önkormányzati és NKA segítséggel projektoros vetítéssel sikerült megoldani a működést. 2014-ben sikeres pályázatnak köszönhetően ART moziként egy digitális vetítőgép beszerzése valósulhatott meg. 2015 tavaszán adták át ünnepélyes keretek között az új gépet. A Kiskőrösi járásban a soltvadkerti önkormányzat az egyedüli, mely vállalja mozi üzemeltetését. Az intézménynek új neve is lett, Gyöngyház Kulturális Központ és Könyvtár. 2020-ban  a színház és moziterembe beszereztünk egy nagy teljesítményű  antibakteriális levegőtisztító berendezést, a székekre védőhuzatok készültek. 2021 nyarán két helyszínen a Gyöngyház teraszán, valamint a Vadkerti-tó strandterületén szabadtéri filmvetítésekkel bővült a mozis kínálat.  Sikeres pályázatainknak köszönhető, hogy a mozi és színházterem új köntösbe öltözött az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt, Előadó-művészeti szervezetek többlettámogatása elnevezésű pályázat, az Önkormányzatok számára kiírt, a Magyar Művelődési Intézet által bonyolított, a Gyöngyház Kulturális Központ és Könyvtár újraindítása, népszerűsítése céljából beadott pályázat jóvoltából. Mi több, a Nemzeti Filmintézet ZRT. által kiírt pályázati felhívást és az az Önkormányzat támogatását is megragadtuk.

Beszerzések, újítások 2022: Digital cinema hang processor, légszűrők a vetítőgépbe, mozi-színházi front sugárzó, 2db Subwoofer sugárzó, 8ohm, 7.1. hangrendszer kialakítása, 2db Utasító hangrendszer, Christie digital cinema vet GDC SR szerver, mikro perforált, motoros vetítő vászon, motoros színpadi előfüggöny, távirányítóval, nézőtér oldalfal, hátfal akusztikus függönyözése, raffolással, burkolás, függönyözés, a gépházban kitekintő ablak kialakítása, a reflektorok a gépházból ( Kazánház helyett) történő irányításának megoldása, burkolatváltó, szőnyegpadló leterítése.

A megújult környezetben várjuk továbbra is kedves vendégeiket a Gyöngyház Kulturális Központ és Könyvtár Filmszínházába.

A soltvadkerti mozi dolgozói 1948 – 2014 között az alábbi személyek voltak:

Üzemvezetők: Reményik Sándorné, Múth Györgyné /Vicuska néni/, Ágó Sándorné Gépészek: Falvai Konrád, Fodor Benő, Haskó Mihály, Hirsch Ilona, Mogyorósi József, Schautek Ottó, Ágó Sándor

Tekercselők: Sólyom Miklós, Szentgyörgyi János, Császár Antal, Pénzes Mihály, Font József

Pénztárosok: Fekete Lászlóné, Kincses Ilona, Király Erzsébet, Lovász Mária, Kotrebai Gabriella, Vass Magdolna, Kévés Erzsébet, Gáspár Mária, Haász Zsuzsanna, Tóth Ágnes, Rigó Jánosné

Jegykezelő, takarítók: Sárai Jánosné, Szalma Lászlóné, Beszedics Antalné, Vízi Andrásné, Kram Imréné, Baranyai Mária

2015 év januárjától az összevont intézmény égisze alatt a moziért dolgoztak, dolgoznak: Nuszpel Attiláné, Trepák Ilona, Nagy Roland, Kubicsek Sándor, Jaszanovics Zsolt, Schöffer Beáta.

Napjainkban Schöffer Beáta, Pataky Dávid, Légrády Andor, Pintér Johanna, Csaboda Nikoletta.

Mivel 1992. július 1-től a helyi önkormányzat vette át a mozi üzemeltetését, mozi üzemvezető lett a mindenkori igazgató;

Bajusz Péterné ( 1992-1999), Gillichné Sütő Annamária 1999-2005), ifj. Káposzta Lajos (2005-2012), dr Galántai Hilda (2012-2017, Pájer Ildikó (2017-napjainkban is)

Ágó Sándorné így vall mozis élményeiről: „A moziban töltött 45 évről akár reggelig is tudnék mesélni. A szakma szeretetét Múth Györgyné Vicuska nénitől tanultam. Mozis berkekben az a mondás járta, hogy aki az acetonos üvegbe beleszagol, szerelemre lobban a film és a szakma iránt. Hát, mi Sanyival jó nagyot szippantottunk. Az akkori igazgatóm arra kért, hogy olyan párt válasszak magamnak, aki maga is elkötelezettje lesz a mozinak. Úgy gondolom a neki tett ígéretemet sikerült megtartanom.

A Váci utcai mozi 30 évig volt a második otthonunk. A régi mozi neve az idők folyamán egybeforrt a fa székekkel, szenes kályhával, zseblámpával, szotyival és Magdi nénivel. Az épület helyet adott filmes rendezvényeknek, közönségtalálkozóknak. 1997-ben A Csinibaba című film egy különleges és megismételhetetlen utcabállal folytatódott, melyen hajnalig roptuk a táncot Nagy Natáliával. Vendégeink voltak abban az épületben többek közt ifj. Schiffer Pál rendező, Madaras József és Nyakó Juli színészek, valamint Zhanna Bolotova orosz színésznő. Itt kell megemlítenem azt a rekordot, melyet a Ben-Hur című film kapcsán értünk el. Három nap alatt reggel 8 órától hajnali 4 óráig pergett a film, amit 3520-an néztek meg. Móricz Zsigmond Árvácska című regénye is megfilmesítésre került, melynek egyik forgatási helyszíne Soltvadkert volt, így ez a film egy kicsit a miénk is lett. Szintén a mi filmünknek tudhatjuk az 1975-ben készült Vadkerti Tőke című rövidfilmet. Felsorolhatatlan a sokféle rendezvény, program melyeket szerveztünk. Emlékezetesek a közönségtalálkozók, filmes fesztiválok, a Magyar Filmszemlére való közös kirándulások a filmszerető közönséggel, de sok szerelem is szövődött a moziban, aminek házasság lett a vége. Történtek velük bizony furcsa dolgok is. Mikor más hanyag munkája miatt a lovak a mennyezeten vágtáztak, ugyanis a filmet nem megfelelően tekerte fel az orsóra a mozis kolléga. Az úttörőmozgalom 40. évfordulója tiszteletére a megyei filmes vetélkedőre 3 fős csapatot készítettem fel, ahol a csapat több fordulóban mérette meg tudását, és végül a 2. helyen végzett. Működtettünk autósmozit, videotékát, Mo-presszót. Úttörő táborokban, kempingben, faházban, Bócsán, Tázláron pedig kihelyezett vetítéseket tartottunk. A régi mozi utolsó előadása a Csapás a múltból című film volt.

Több évtizedes álom vált valóra 2003-ban, az új művelődési ház átadásával, melyben az mozi is helyet kapott. A díszelőadáson a Valami Amerika című filmet vetítettük. Rendeztünk mozi ünnepet, soltvadkerti tavaszi filmfesztivált, ifjúsági és ovi mozit, nosztalgia filmklubokat. Közönségtalálkozó, pódium beszélgetős estek számtalan alkalommal kerültek megrendezésre, melynek háziasszonya jó magam, moderátora ifj. Káposzta Lajos igazgató volt. Alkalmainkon vendégeink voltak: Koltay Gábor, Tímár Péter, Puskás Peti, Fenyő Iván, Kaszás Géza, Balczó András, a soltvadkerti származású Farsang Dorottya, valamint Koltai Róbert, aki azt mondta, hogy itt Soltvadkerten már otthon érzi magát, ide haza jön. A 35 mm-es film megszűnését katasztrófaként éltük meg, de jött a csoda! Galántai Hilda igazgatósága alatt pályázatot nyertünk digitális filmvetítő gép vásárlására. Így már tovább működhetett a soltvadkerti mozi. Kérem önöket, használják, élvezzék a felújított mozi termet! A mozi, a film legyen örök szerelem az életünkben!

A soltvadkerti kultúra a mozi nélkül sokkal szegényebb lenne. A város dicsősége, hogy 30 éve mozit működtet Soltvadkerten. Mit kívánhatnék neked kedves mozim? Amíg világ a világ készüljön sok jó film. Kedves kollégák, nektek pedig kívánok sok szeretetet, jó filmeket, színvonalas kulturális életet, hálás közönséget. Márai Sándor gondolata: „Az élet igazi nagy vállalkozásai legtöbbször nem hőstettek, hanem türelemjátékok.” A mi szakmánkban bizony nagy szükség van a türelemre, szeretetre, alázatra. „

Összeállította. Légrády Andor, Ágó Sándorné Szerkesztette: Pájer Ildikó

Forrás: Ágó Sándorné Zsuzsika, Kocsenda Antal hagyatéka (EPOSZ iratok 1946-1949), Vadkerti Újságok